~Chapter 28.~

Faith szemszöge:

Másnap izgatottan pattannak ki a szemeim már nyolc órakor. Oldalra nézek, ahol Harry még mélyen alszik. Elmosolyodom, majd felé fordulok és nézni kezdem tökéletes arcát. Végigvezetem a szemeimet férfias állkapcsán, majd a rózsaszín kicsit duzzadt szájára siklik a tekintetem, végül csukott szemeit és összeráncolt homlokát kezdem tanulmányozni. Annyira édes mikor ilyen kis ártatlan, a fény miatt kicsit morcos arccal alszik. Óvatosan leemelem a meztelen hasamról a kezét, mivel a pólómat éjszaka felgyűrte, majd felé hajolva egy leheletnyi puszit adok ajkaira. Picit megmozdul, de nem kel fel. Lassú léptekkel a fürdőbe indulok, elkészülök, majd a szobában magamra kapom a gönceimet és lesietek a konyhába, ahonnan az asztalról elveszem a Cooperem kulcsát, majd a hűtőn található sárga füzettömbre ráírok egy üzenetet, amiben elmondom Hazz-nak, hogy csak a boltba megyek, és hogy ne aggódjon, és azt is, hogy nagyon szeretem. Muszáj odafirkantanom ezt az egy, számomra varázslatos szót, mert úgy érzem, nem nyilvánítottam ki neki elégszer. Felveszem az egyik szürke pulcsiját, majd a kapucnit a fejemre hajtom, és a garázsban bepattanok a kocsimba, aztán gázt adva kilövök a garázsból egyenesen az utcára. A hatalmas kapu mögöttem becsukódik, én pedig feldobódva indulok egyelőre magam sem tudom, hogy hová. Szükségem lesz egy kis segítségre, hisz amíg elkészítem a terepet a lakásomban, addig Harry-t le kéne foglalni valamivel, így felcsörgetem Louis-t, hátha tudunk valahol beszélni. A telefontartóba rakom a mobilomat, majd felhívom Tommo-t, aki dörmögő, kicsit álmos és morcos hangon szól bele.
- Szia, Louis! Bocsi, ha felkeltettelek, de találkoznunk kell! - hadarom.
- Baj van?
- Nincs, csak segítség kéne.
- Ohh.. öhm... tíz perc múlva a szokásos Starbucksban?
- Imádlak! Ott tali! - ujjongok, majd kinyomom. Öt perc múlva a megbeszélt kávézó parkolójában állítom le a motort. A telefonomat zsebre vágom, majd az autót lezárva indulok a kávézóba. Amint belépek az ajtón, pár szem rám szegeződik, de nem ismernek fel, hisz rajtam van a kapucni és a hajam is gondosan el van rejtve alá. A pulthoz lépek, rendelek két cappuccinot, majd egy eldugottabb asztalhoz megyek és helyet foglalok. 
- Na helló, kicsi lány! - vetődik be elém Tommo, eléggé álmos fejjel, szintén kapucniban.
- Szia! Életmentő vagy! - vigyorgok rá.
- Tudom - vág egy „ez van fejet”, mire felkuncogok.
- A kávék - teszi le elénk a két poharat egy csinos pincérlány, majd tovább ál.
- Hű Tommo, nem néztél utána! Fejlődés! - tapsolom meg.
- Menyasszonyom van, na! - néz rám morcosan mire szórakozottan felemelem a kezeimet megadás képpen.
- Na, mondd! - dől előrébb érdeklődve és belekortyol a kávéjába.
- Szóval, úgy döntöttem, hogy megfogadom a tanácsodat az évfordulóval kapcsolatban. Viszont el kéne foglalni Harry-t, amíg mindent elkészítek.
- Oké, ez menni fog. 
- És ne engedd hozzám addig, amíg nem írok sms-t!
- Oké!
- És...ugye jó lesz ha Lasagnet csinálok? - nézek rá aggódóan mire perverzen elmosolyodik.
- Jó. De őt csak a desszert fogja érdekelni! - nevet fel.
- Pasik.. - forgatom meg a szemeimet.
- Nők.. - pufog, mire felnevetek.
- Egyébként ennyi lett volna! Csak meg akartam inni egy kávét! - vigyorgok rá.
- Akkor haladjunk, mert páran kiszúrtak és korán reggel nem akarok bent ragadni egy Starbucks-ban - pattan fel, majd letesz egy kis pénzt az asztalra és a kijárat felé indul. 
- Úgyhogy első utad hova is vezet? - emelem fel a szemöldökömet.
- Hazz-hoz? - kérdezi.
- Látod? Megy ez! - pimaszkodok, majd bepattanok a kocsiba.
- Moderáld magad Harris! - szól rám kötekedve mire ráöltöm a nyelvemet és becsapom a kocsiajtót. Miután ő is beszáll a terepjárójába, felbúgatom a motort és egy bevásárlóközpont felé veszem az utamat. Ott megveszem a vacsihoz a hozzávalókat, majd pár kelléket, ami kellhet, mint például rózsaszirmok meg gyertyák a fürdőbe, aztán haza indulok. A parkolóban leállítom a Coopert, majd lezárom és a szatyrokkal felsietek a megfelelő emeletre, ahol egy kis akrobata mutatvánnyal sikerül előkeresnem a kulcsot, aztán be is esek az ajtón. Bezárom magam mögött, majd a konyhában kipakolok, aztán átöltözök itthoni cuccba, felfogom a hajamat és hozzálátok az ételhez.

✖✖✖

Éppen unottan egy újságot lapozgatok, míg sül a kaja, mikor csörögni kezd a telefonom.
- Szia, szívem! - szólok bele vidáman.
- Faith.. Mégis mit jelentsen az, hogy korán reggel itt hagysz, majd a barátomat küldöd a nyakamra, akivel ráadásul a net szerint egy kávézóban enyelegtél?
- Mi van? - emelem fel a szemöldökömet.
- Jól hallottad! Mit kerestél te Lou-val reggel a Starbucksban úgy, hogy erről én nem tudtam? - hallom a hangján, hogy ideges.
- Harry! Higgadj le és gondold át, hogy mivel gyanúsítasz, aztán ha ez megvan, hívj vissza - mondom nyugodtan.
- Faith, kibaszottul nem fogok lenyugodni! Hol vagy? Otthon? Odamegyek!
- Harold! Maradsz a seggeden és nem mész sehova! - emelem fel a hangomat.
- Ugyanis?
- Ugyanis ha idejössz, abban biztos lehetsz, hogy minimum két hétig nem szólok hozzád! Ott van Lou?
- Ohh, hát persze, hogy itt van! Esetleg adjam enyelegni? - hallom meg gúnyos hangját, ami semmilyen esetben sem bíztató.
- Nem. Ahj, rohadj meg! - vágom hozzá, majd rácsapom a telefont.
- Annyira idióta tud lenni.. - motyogom magamban. Az órára pillantok, ami delet mutat. Jó, a kajának még úgy is idő kell, így a szobába megyek, besötétítek, majd elhelyezem a gyertyákat és szívecske formában szétszórom a szirmokat az ágyon.
Miután kész leszek, újra ránézek az ételre, ami már készen is van, így elzárom a tűzhelyet és a fürdőbe sietek. Letusolok, majd megmosom a hajamat is, aztán egy óra szenvedés után kész leszek a sminkemmel is. Megszárítom az egyébként már félig száraz hajamat, aztán begöndörítem, és a szobában a szekrényem elé állok. Kettő óra, ismétlem, kettő óra alatt kiválasztom a tökéletes ruhát, ami egy sötétkék, egyszerű, testre tapadós, pántnélküli koktélruha, alá felveszem a legszexibb fekete, csipkés fehér neműmet és egy nagyot sóhajtva a tükör elé állok. Nagy mosollyal konstatálom, hogy egész tűrhető a kinézetem, majd a fürdőbe sietek, ott is elhelyezek pár gyertyát és kifújva a levegőmet, a kezembe veszem a mobilomat. Kikeresem Harry nevét, majd várom, hogy felvegye, ami négy csörgés után meg is történik.
- Na, mi van? Kipasiztad magad? - szól bele mogorván, de most nem foglalkozok ezzel.
- Csak gyere át, te idióta - sóhajtom, aztán leteszem. Küldök egy sms-t Louisnak, hogy köszönöm, és hogy engedheti, aztán meggyújtom a szobában a gyertyákat és várom az én hercegemet, akitől először is egy alapos fejmosást fogok kapni, azt hiszem.
Tíz perc múlva csengetnek, én pedig még utoljára belenézek a tükörbe, megigazítom a hajamat és mosolyogva kinyitom az ajtót, ahol ott áll ő, szürke kapucnis pulcsiban, fekete szűk nadrágban és felfogott hajjal. Meglepődötten pislog rám mire felkuncogok és behúzom. Bekulcsolom az ajtót, majd a konyhába vezetem.
- Nem tudsz megszólalni, nagyfiú? - nevetek fel.
- Nem igazán. Úgy voltam vele, hogy most le foglak teremteni - pislog az ételre, majd végigmér engem tetőtől talpig.
- Louis-val azért beszéltem reggel, mert valahogy távol kellett tartanom téged, és nem azért mert a legjobb barátoddal csallak meg - forgatom a szemeimet, mire bűnbánóan rám néz és idesétál.
- Bocsánat - motyogja, majd átölel.
- Semmi baj, bébi - simogatom meg a hátát, majd izgatottan rávigyorgok, és az ételhez sétálok. Kiszedem magamnak az adagomat, majd a Harry-ét is és kiveszem a hűtőből a pezsgőt, aztán a kezébe nyomom, hogy bontsa ki. Helyet foglalok a helyemen, majd mikor Hazz kidurrantja a pezsgőt, odatartom neki a poharakat, amibe beletölti az alkoholt és leül ő is velem szemben.
- Annyira szeretem, hogy te ilyen átlagos vagy - mosolyog rám.
- Styles! Te most leátlagosoztál? - nézek rá csúnyán.
- Mármint, kicsim... Számomra különleges vagy csak átlagos. Érted...
- Nem egy gazdag, elkényeztetett, modell picsa? - emelem fel a szemöldökömet mire elneveti magát.
- Köszönöm bébi, ezeket a szavakat kerestem! - csóválja a fejét vigyorogva.
- Akkor jó! Jó étvágyat, remélem nem csesztem el.
- Szeretem a főztödet!
- Mernél mást mondani! - öltöm rá a nyelvemet. Beleszúrom a villámat az első falatba, majd a számba teszem és Harry szemeibe nézve kezdem rágni.
- Ne hergelj - rázza meg a fejét.
- Én? Semmit nem csináltam! - teszem fel a kezeimet.
- Úgy néztél!
- Hogy?

- Szexisen!
- Behaluztad! - nevetem ki.
- Mert már ki vagyok éhezve!
- Ezen lehet segíteni! - kuncogok.
- Akár most is? - vigyorog rám.
- A vacsi és a romantikus fürdő után.
- Bébiii... - kezd el szenvedni.
- Egyél! - nevetek fel.
- Befejeztem!
- Harold! Sok időmbe telt! - nézek rá csúnyán. Pufogva felveszi a villát és enni kezd, amiért én jól kinevetem. Pár perc múlva mind a ketten befejezzük az evést, így kézen fogom a göndörömet és a fürdőbe húzom.
- Mióta tervezgeted ezt? - kérdezi és a mosdókagylónak nyom.
- Régen! - nevetek fel, majd ellököm a mellkasánál és leszenvedem magamról a ruhát, amit ő száj tátva néz végig. Idesétál, majd magához ránt, és a fülemhez hajol.
- Nem hozhatnánk előbbre a dolgokat?  - suttogja a fülembe, én pedig csupa libabőr leszek.
- Hűtsd le magad Styles és engedd meg a vizet! - próbálom eltolni magamtól, de nem engedi.
- Harry! - nevetek fel. 
- Megyek már - forgatja meg durcázva a szemeit és a fürdőkádhoz sétál.
- Öltözz nagyfiú!
- Vártam már ezt a mondatot a szádból.
Felnevetek, majd felülök a mosdókagyló mellé. Élesen beszívja a levegőt, amikor a combjaimra pillant, majd leveszi a pulcsiját és a nadrágját is. Az ajkamba harapok, majd leugrok a pultféleségről. A kádhoz sétálok, elzárom a vizet és a melltartómhoz nyúlok, amit egy szempillantás alatt le is veszek magamról. Hazz szemei golflabda méretűre tágulnak, majd azzal egy időben el is sötétülnek, amitől kicsit megijedek, mert tudom, hogy ilyenkor iszonyúan rámenős, én pedig már nagyok kívánom őt. Idelépked, majd magához húz és szenvedélyesen megcsókol.
- Meg akarsz ölni, igaz? - morogja a fülembe, miközben az oldalamat simogatja.
- Ühm..nem - nyöszörgöm, amikor lejjebb halad a keze a hasamon, egészen a bugyim felé. Mikor az anyag alá nyúl, a hátába kapaszkodok és felnyögök.
- Oh, bébi, ennyire ki vagy éhezve? - kérdezi szórakozottan és simogatni kezd.
- Menj a picsába Hazz - lihegem.
- Ejnye, bébi, ne beszélj csúnyán! - kacag fel, majd megsimogatja a csiklómat, amitől a lábaim egy rongybabáéhoz hasonlóan összecsuklanak.
- Tartalak baba - nevet fel rekedten és egy ujját felcsúsztatja, mire élesen beszívom a levegőmet és összeszorítom a szemeimet. Olyan szintű vágy fog el, amit már régen nem éreztem. Ahogyan mozgatni kezdi a kezét, felnyögök és a vállába harapok.
- Uhh, bébi, nagyon készen állsz már rám - mosolyodik el, majd abbahagyja és megcsókol.
- Szemét! - húzom fel az orromat, majd leveszem magamról a zavaró anyagot és beülök a fürdő kádba. Ő is leveszi a bokszerét és beül velem szemben. 
- Szívi, idenézhetsz! - nevet fel azon, ahogyan a kezeimet tanulmányozom.
- Fogd be! - pocskolok rá egy kis vizet. A felsőtestére vezetem a szemeimet és a tetkóit kezdem tanulmányozni. Annyira szexin mutatnak a kidolgozott felsőtestén...

Jézusom Faith, te meghibbantál!
- Csúnya volt, hogy ma azt hitted megcsallak - pillantok rá, ám ő a melleimet bámulja.
- Harry.. - forgatom meg a szemeimet.
- Hm? - néz fel a szemembe mire elnevetem magamat.
- Ne bámulj!
- Nem jössz ide? - mosolyodik el.
- De! - vágom rá és megfordulva, hátammal a mellkasának dőlök. Kezeit összekulcsolja a hasamon és a hajamba puszil.
- Kitettél magadért - suttogja a fülembe.
- Tetszik?
- Igen. Az én meglepetésem holnap lesz.
- És meg fogok lepődni? - nézek fel rá.
- Remélem! - nevet fel.
- Ajánlom! Uhh, be akartam hozni a pezsgőt - csapok a homlokomra.
- Nem kell az most - csókol bele a nyakamba mire automatikusan lehunyom a szemeimet.
- Szeretlek - sóhajtom.
- Én is téged, kicsim - motyogja, majd újra puszilgatni kezdi a nyakamat. Hihetetlenül jól esik most a közelsége. Nagy keze az oldalamra csúszik és simogatni kezd, az én számat pedig egy apró sóhaj hagyja el.
- Hazz...
- Hm?
- Mi lenne, ha a hálóban folytatnánk?
- Én benne vagyok! - nevet fel, én pedig lassan leszállok róla és betekerem magam a fehér törölközőmbe. Odadobok Hazz-nak is egyet, aki a derekára köti és idelépked.
- Na, gyere bébi! - nyúl a lábaim alá, majd felkap, és a hálóba visz. Letesz az ágyra, majd felém mászik és szenvedélyesen megcsókol. A tarkójára vezetem a kezeimet és belemosolygok a szájába.
- Türelmetlen - motyogom.
- Megvárattál - morogja.

- Megérdemelted! - kuncogok fel.
- Ne beszélj - mondja, majd durvábban csókol meg és a hajamba túr mire felnyögök. A csókunk után a nyakamra tér át a puszilgatással, majd halad lefelé a törölköző irányába. Felsóhajtok, mikor ujjait beakasztja a testemet takaró anyag szélébe. Lehámozza rólam, majd a földre dobja és a hasamat kezdi behinteni apró, nedves csókokkal. A hajába túrok és kicsit megemelem a csípőmet mire felkuncog.
- Ne nevess Styles, hanem csináld! - parancsolok rá mire nagy vigyorral a melleimet kezdi el finoman markolászni. Felnyögök és meghúzom egy tincsét, ő pedig felmordul és a mellem feletti részt veszi a fogai közé, amit eléggé fájdalmasan ki is szív.
- Áúú! - jajdulok fel mire felkuncog és megcsókol. Az ölemben tomboló, bizsergető, forró érzés csak fokozódni kezd, mikor egyik kezével simogatni kezdi a nőiességemet.
- Harry.. - sóhajtom, és az ajkába harapok, mire felmorog.
Kicseszésnek találom, hogy csak ő kínoz engem, ezért kicsit megemelem a csípőmet és az ágyékához dörgölőzök, mire felnyög.
Kezeimet oldalra feszíti, majd rájuk támaszkodik, és a mellemet kezdi csókolgatni, belőlem pedig jól eső sóhajok törnek fel. Egyik kezével ismét a nőiességemhez nyúl és cirógatni kezdi a csiklómat amire felnyögök.
- Bébi, kitől vagy ilyen nedves? - suttogja a mellemre és ismét fogai közé vesz egy kis bőrdarabot, ami most csak fokozza az élvezeteimet és érzem, hogy nem fogom sokáig bírni, ugyanis az alhasamban már épülni kezd az a jól ismert érzés, amit olyan régen nem éreztem már. Mutató és középső ujját feldugja, majd lassan pumpálni kezd, míg a hüvelykujjával lassan kényezteti a csiklómat. Gerincemet ívbe feszítem és elemelkedek az ágytól, szemeimet pedig lehunyom. Annyira hiányzott már.
- Bébi, nem hagyom, hogy ennyitől elmenj - hallom meg Hazz mély rekedt hangját. Az ajkamba harapok, mikor gyorsítani kezd és feldugja még egy ujját. Közben a nyakamhoz hajol és csókjaival kényeztet, én pedig teljesen elengedem magamat és érzem, hogy már iszonyúan közel vagyok.
- Harry.. - nyüszítem lihegve, mikor lelassít.
- Mondtam bébi, hogy nem hagyom, hogy ennyitől elmenj - nevet fel, én pedig a törölközőjéhez nyúlok és lehúzom róla, ezzel máris előtűnik hatalmas erekciója. Elmosolyodok, majd végigsimítok rajta mire élesen beszívja a levegőt, karjai pedig megfeszülnek mellettem.
- Na, mi az bébi? Csak nem élvezed? - nézek rá ártatlanul és látom, ahogyan a szemei ismét elsötétülnek.
- Ne nézz így rám, mert eszembe jut, hogy milyen mocskos dolgokat tudnék most veled tenni - morogja a fülembe mire egy nagyot nyelek. Megfogja a combjaimat, szétfeszíti azokat és bepozicionálja magát, de még nem ereszkedik belém.
- Harry.. - harapom be az alsó ajkamat és megpróbálok nem a hasamban lévő kínzó csomóra gondolni.
- Mi az bébi? - nevet fel.
- Magamban akarlak érezni - nézek a szemeibe mire összevonja a szemöldökét és lassan belém csúszik. Hihetetlen látvány, ahogyan felettem vonaglik az én félistenem. Idehajol, majd megcsókol, és lassan mozogni kezd, én pedig felnyögök.
- Istenem.. - sóhajtom és fejemet hátravetem az élvezettől, kezeimmel pedig a lepedőbe markolok, ahogyan gyorsítani kezd felettem.
- Hallani akarom a hangod, bébi.. - lihegi a fülembe mire felsikkantok, és a hátába markolok.
- Gyor-gyorsabban.. - lihegem, ennek hatására pedig olyan erővel kezdi ostromolni a testemet, hogy azt hiszem, menten szétszakadok. Minden egyes lökésével érinti a G pontomat, nekem pedig nem kell több, az intenzív érzés az alhasamból kiindulva végigsöpör a testemen, mindegy egyes porcikámon, ezzel ívbe feszítve a hátamat.
- Ha-Harry... - kiáltom önkívületi állapotban, majd érzem, ahogyan ő is rángatózni kezd bennem, pár másodperc múlva pedig a forró nedve szétáramlik az ölemben. Lehunyom a szemeimet, próbálom a levegővételemet normalizálni és már csak azt veszem észre, hogy Hazz ledől mellém, majd átölel és egy puszit nyom izzadt homlokomra.
- Kurvára hiányoztál.. - motyogja a fülembe és betakar mindkettőnket.
- Te is nekem - mosolyodok el, majd kinyitom a szemeimet és az arcára pillantok. Haja csapzottan lóg az arcát keretezve, homlokán izzadtság cseppek csillannak meg, szemei csillognak, szája pedig kicsit megduzzadva csalogat engem. Lassan közelebb hajolok, majd a haját hátratúrom, és lassan gyengéden megcsókolom. Az oldalamra simítja nagy kezét és simogatni kezd, ami hihetetlenül jól esik most.
- Szeretlek Hazz. Boldog ötödik évfordulót - motyogom hozzábújva.
- Szeretlek és neked is baba - morogja a hajamba, majd egy puszit nyom a fejem tetejére és sóhajt egyet.  Lehunyom a szemeimet és boldogan hajtom álomra a fejemet, azzal a tudattal, hogy életem szerelme végre itt van mellettem és viszont szeret engem.