~Chapter 31.~

Faith szemszöge:

✖ Két nap múlva ✖

Reggel az eső hangjára ébredek fel. Kinyitom a szemeimet és látom, hogy el van borulva odakint, ám ez sem ronthatja el a kedvemet, ugyanis ez a három nap Harry-vel csodásan telt el. Nagyon sokat voltunk együtt és rengeteget beszélgettünk meg persze szeretkeztünk. Be kell pótolni az elvesztett éveket, na. Oldalra fordítom a fejemet és megpillantom az én félmeztelen hercegemet, aki még az igazak álmát alussza. Karja a hasamon pihen, lábai pedig az enyémekkel van összefonódva, így esélyem sincs kiszabadulni innen, mondjuk nem mintha nagyon akarnék bárhova is menni. Nyomok egy apró puszit az arcára és kezemmel végigsimítom az alkarját.
- Hm.. - morogja rekedten mire felkuncogok.
- Jó reggelt maci - pillantok rá.
Fejét a párnába fúrja és elenged engem.
- Harry. Kilenc óra van.
- Ahha.. - motyogja a párnájába.
- Jó, akkor megyek, összeszedem a földről a ruháimat és felöltözök.. - sóhajtom, és már éppen indulnék, de megfogja a csuklómat és visszaránt egyenesen a mellkasára.
- Nem mész sehova, cica - vigyorodik el.
- Mert? - húzom fel a szemöldökömet.
- Maradj még egy kicsiit - görbíti le a száját.
- Mázlid, hogy nem vagy perverz kedvedben!
- Szívem... Én mindig abba vagyok, főleg melletted, csak tudom, hogy megütsz, ha fogdosni kezdelek - mosolyodik el lustán és visszacsukja a szemét.
- Javíthatatlan vagy! - csúszok le mellé.
- Nem vagyok jófiú? - szipogja színészkedve.
- Nem! De szerencséd, hogy a rosszfiúkért vagyok oda! - vigyorgok az arcába mire kinyitja a szemét és egyből a számra tapad. Élvezem még egy kicsit puha ajkait, majd elválok tőle, ami nehezemre esik, de őt legalább szívathatom.
- Pakolok nagyfiú, ugyanis azt mondtad, délben megy a gépünk és már fél tíz van.
- Hogy mennyi? - pattannak ki a szemei mire felkuncogok és besprintelek a fürdőbe, hogy még véletlenül se kerüljön elém.
Lezuhanyozok, hajat mosok, majd a tükör elé állva kisminkelem magamat, megszárítom a hajamat és kilépek a fürdőből. Leguggolok a bőröndömhöz, kiveszek egy szaggatott világos színű farmert egy fekete bővebb szabású atlétával, aminek az elején egy aranyszínű kereszt díszeleg, majd belebújok az Adidas Star cipőmbe és az ágyhoz megyek a fésűmért. Kibontom kócos tincseimet, majd összefogom hosszú hajamat és kifújom magamat. Jöhet a pakolás. Az én bőröndömmel hamar kész leszek, ám a Harry-é kicsit problémásabb.
- Szívem! Mindent hozz ki a fürdőből, ami a tiéd! - kiabálok be neki mire kinyílik a fürdőajtó és megjelenik a félmeztelen barátom egy fogkefével a kezében és rám mosolyog, mint egy három éves kisgyerek, aki most ette meg dugiba az összes sütit.
- Ne mondd, hogy ennyi - forgatom meg a szemeimet.
- De, ennyi! - néz boci szemekkel rám.
Felsóhajtok, majd megforgatom a szemeimet és mellette besurranok a fürdőbe. Összeszedem a maradék cuccát, ami amúgy kétmaroknyi tárgy, és beteszem szépen a bőröndjébe.
- Még hogy nincs semmi más - cisszegek.
- Mennyi baj van veled - rázza a fejét, miközben a bőröndjét húzza be és felnéz rám. Kezeimet összefonom a mellkasom előtt, és felhúzott szemöldökkel nézek rá.
- Jajj szerelmem, nem úgy értettem! - tápászkodik fel, hogy idejöjjön. Derekamnál fogva magához von és egy apró puszit nyom a homlokomra.
- Nyert ügyem van, mi? - vigyorog rám aranyosan.
- Mint mindig – sóhajtok, majd a bőröndömért nyúlok, amit kivesz a kezemből és az ajtó felé indul a két csomaggal. Bezárok mindent, utána eredek és beszökkenek a liftbe.
- Haza is magángéppel megyünk? - érdeklődök kíváncsian.
- Persze! A sima gépen szétszednének - húzza el a száját.
Bólintok, és mikor kinyílik a lift ajtó, kilépünk aztán meg sem állunk a fekete autóig, ami kivisz minket a reptérre.

✖✖✖

- Biztos nem alszunk együtt? - pillant rám Harry a kormány mögül, miután leparkol a társasház előtt.
- Biztos szívem. Kell egy kis távolság - mosolygok rá.
Sóhajt egyet és megforgatja a szemét.
- Ne durcázz már be, kérlek - simítom a kézfejére a kezemet, ami a váltón pihen.
- Oké. Menj, mielőtt meggondolom magamat és elrabollak - mosolyog rám.
- Oké - hajolok gyorsan oda, majd miután kaptam egy rövid csókot, kikapom a bőröndöt hátulról és a házam bejáratáig húzom. Intek még egy utolsót Hazz-nak és bemegyek a házba. Felmegyek az emeletemre és beesek a lakásomba. Végre. Már hiányzott. Jó volt Párizsban lenni, de nem tudnék ott lakni. Bár Harry-vel mindenhol jó.

Amint leteszem a bőröndömet, máris csörögni kezd a telefonom. Érte nyúlok és felveszem.
- Szia kicsim - hallom Hazz hangját mire felnevetek.
- Máris hiányzom? - kérdezem.
- Igen bébi, de most azért hívlak, mert az előbb hívott Louis.
- És?
- Mondta, hogy menjünk el bulizni a Funky Buddhába.
- Oh..
- Mindenki jön. Megyünk?
- Ma este?
- Hát egy óra múlva legyél kész. Érted megyek.
- De hát még csak nyolc óra...
- Kilenckor megyünk.
- Oké, akkor sietek!
- Rendben! Szeretlek!
- Én is - mondom, majd kinyomom. Kifújom a levegőt és besietek a fürdőbe.

Fél óra múlva már teljes buli öltözetben állok a tükör előtt. Végigvezetem magamon a tekintetemet és elégedetten elmosolyodok. Egy fekete, rövid, testhez simuló koktélruha van rajtam egy fekete magas sarkúval, a sminkem pedig egy füstös szemből és élénkvörös rúzsból áll. Nem túloztam el, de remélem Harry-nek tetszeni fog. Csengetnek, ezért az ajtóhoz sietek. Amint kinyitom, a barátommal találom magamat szemben, aki végigvezeti rajtam a tekintetét és hülyén vigyorogni kezd.
- Van még öt percünk. Gyors menet? - kérdezi mire mellkason csapom és a kulcsért nyúlok.
- Perverz - nézek a szemébe mire közelebb jön és megcsókol. Felkuncogok, majd a csók után bezárom az ajtót és kéz a kézben lesétálunk az autóhoz.

A szórakozóhely előtt parkolunk le, pont Louis terepjárója mellett. Danielle és a fiúk már itt vannak és várnak minket. Amint leáll az autó, kipattanok és Dan-hez rohanok, akit megölelek.
- Csinos vagy! - dicsér meg.
- Köszi! Te sem panaszkodhatsz! - nézek a piros mini ruháján végig.
- Akkor parti time! - ordít fel Hazz és mellém sétál.
Két őr hozzánk csapódik és a társaságukban megyünk be. A fiúk sokat járnak ide, ezért már nem akkora szenzációk itt, így nyugodtan lehetünk, és nem kell annyira tartanunk a rajongóktól. Helyet foglalunk mindannyian egy bokszban és a fiúk máris rendelnek egy kör piát.
Hazz és Niall között foglalok helyet, ami elég szórakoztató lesz érzem, ugyanis köztudott, hogy Niall ha iszik nagyon sokat beszél és rendszerint hülyeségekről, Harry pedig mindig kanosra issza magát. Megérkezik az első kör, mi pedig egyből le is húzzuk a vodkát, ami végigmarja a torkomat.
- Jól vagy, bébi? - simítja a combomra Hazz a kezét.
- Igen - mosolyodok el és érzem, ahogyan az arcom lángolni kezd, a nyelvem pedig elzsibbad.
- Még egy kört! - szól oda Louis a pincérnek.
- A negyedik után táncolunk - súgja a fülembe Harry mire nyelek egy nagyot és bólintok. Danielle-re nézek, aki Louis vállára hajtva a fejét, csukott szemmel pihen. Irtó aranyosak együtt.
- Liam! Hol van Cheryl? - kérdezem üvöltve a fiút, ugyanis rohadt hangos a zene.
- Turné - húzza el a száját.
- Ohh.. Akkor igyál! - nevetek fel mire ő is röhögni kezd.
Szóval kezd beütni a pia és ez még csak az első kör volt. Mondjuk, köztudottan nem bírom a piát, de hát egyszer élünk, de akkor nagyon.
Megérkezik a következő kör, azt is lehúzzuk, azután még egy és még egy... Már érzem az ereimben az alkoholt. Ringatni kezdem a testemet a zenére ülő helyzetben, majd lehunyom a szememet és csak élvezem a pia szédítő hatását, amitől forog velem az egész hely.
- Na, gyere bébi, táncoljunk! - mondja Hazz, majd felhúz, és a tömegbe rángat. Megfordít, hogy háttal legyek neki, a csípőmre teszi a kezét, fenekemet pedig az ágyékához szorítja.
- Rázd a csípődet kicsim - morogja a fülembe, ami most teljesen feltüzel, így lassan ringatni kezdem magamat, majd gyorsítok a tempón. A hajamba túrok és felveszem a zene ritmusát. Érzem a hátsómnál keményedő férfiasságát, amit nagyon is élvezek. Tetszik, hogy ilyet váltok ki belőle. Megfordulok, majd a nyaka köré fonom karjaimat és a szájára tapadok, de a táncolást nem hagyjuk abba. Szédülni kezdek és érzem, ahogyan a maradék józan eszemet is elveszi a pia.
- Harry, én berúgtam - motyogom a fülébe kábán mire felnevet.
- Vigyázok rád bébi - mondja, én pedig kuncogni kezdek. Teljes biztonságban érzem magamat a karjai között.
- Hali skacoook! - pattan mellénk a semmiből Dan és a nyakunkba kapaszkodik. Látom már ő sem szomjas.
- Kicsim, hát itt vagy! - tűnik fel lihegve Louis.

- Ahha!! Kicsit becsiccsentettem! - mondja és ebben a pillanatban elveszíti az egyensúlyát, de Lou elkapja és felnevet.
- Óvatosan! - beszél Dan hajába, aki kuncogni kezd.
- Gyere Hazz, vegyünk valami piát! - üvölti a barátomnak Lou.
Harry elenged és egy puszit nyom az arcomra.
- Vigyázzatok egymásra – morogja a fülembe, én pedig rögtön Dan-be kapaszkodok, aki ugyan instabil, de azért stabilabb lábakon áll, mint én.
- Mennyit ittál? - üvölti a fülembe.
- Sokat - húzom el a számat undorodva. Hányni fogok.
Körbenézek és mindenhol ritmusra ringó testeket látok. Megakad a szemem egy fehér pólós srácon, aki nagyon ismerős. Rám emeli a tekintetét és mintha megismerne, felém indul nagy vigyorral. A nyakamba borul és a fülembe kezd beszélni.
- Úristen, de rég nem láttalak már! - tol el kicsit magától. Ahogyan a szemébe nézek, fejbe vág a felismerés.
- Kyle? Ezer éve nem találkoztunk! - ölelem meg az unokatesómat.
Oldalra nézek, hogy lecsekkoljam a barátnőmet, de ő már Niall-el táncol.
Elmosolyodom rajtuk, majd visszapillantok az unokatesómra.
- Hogy hogy itt? - vigyorog rám.
- Eljöttem a barátokkal.
- Csupa híresség! - nevet fel.
- Hát..van ilyen! - kuncogok.
- Harry-vel megint jártok?
- Ahha! Hosszú történet.
- Akkor táncoljunk! - nevet fel, a csípőmre rakja a kezét, én pedig a vállára hajtom a fejemet. Ez a szédülés egyre durvább...
Hirtelen erős szorítást érzek a karomon, majd rángatni kezdenek. Felnézek, és Harry hátával találom magam szemben, aki éppen maga után húz. Bemegyünk a mosdók folyosójára és magával szembe fordít.
- Ez mégis mi a fészkes fene volt? - kérdezi higgadtan. Ijesztően nyugodt annak ellenére, hogy a szemei éjsötétek.
- Csak...táncoltam.. - túlságosan fáradtnak érzem magam, hogy válaszoljak egész mondatokban és a nyelvem sem pörög már úgy.
- Láttam! Te is ugyanolyan vagy mint a többi! - emeli fel a hangját.
- Mi? Harry...
- Nem! Nem érdekel! Értem én! Elvittelek Párizsba, egy luxus szállodába, aztán most már hagyjalak békén és mész máshoz! Tudod mit? Egy pénzéhes ribanc vagy Faith! - ordítja az arcomba és felemeli a kezét, én pedig összehúzom magamat, a szemeimet pedig összeszorítom, ha ütne, de a falba vág egy hatalmasat. A vér ömleni kezd a kezéből, nekem pedig a könnyeim kezdenek folyni patakokban. Fáj. Iszonyatosan fáj, hogy ezt mondja.. Komolyan pénzéhes ribancnak tartana? 
- Végülis egy valamire jó voltál... - mosolyodik el gúnyosan, én pedig lekeverek neki egy hatalmas pofont, majd futni kezdek egyenesen a kijárat felé. Nem érdekel semmi és senki. Amint a levegőre érek, kiszáll minden alkohol a fejemből és keserves sírásba kezdek. A mellkasomra teszem a kezemet, ugyanis úgy érzem, a tüdőm hamarosan felmondja a szolgálatot. Nincs itt a pipám és fogalmam sincs mi lesz, ha rohamot kapok. A szívem most sokkal jobban sajog, mint a tüdőm. Bár..nekem már nincs is szívem, csak egy darabokra tört, üres valami van a helyén, ami azt hittem, hogy életre kapott Harry-nek köszönhetően, de nagyot tévedtem...
Futni kezdek, fogalmam sincs hogy merre, csak el innen. A könnyeimen keresztül egy kis éjjelnappalit pillantok meg, ezért a felé veszem az irányt, de már nem érek el odáig. A szemeim előtt kis fekete foltok jelennek meg, a lábaim remegnek, én pedig a térdemre támaszkodok, és úgy próbálok valami levegőhöz jutni, elég kevés sikerrel. Már csak az éles fájdalmat érzem a fejemen és végleg elsötétül minden.