~Chapter 36.~

Faith szemszöge:

Telefoncsörgésre kelek.
- Igen? - szólok bele, mikor sikerül megtalálnom és felvennem a készüléket.
- Faith! Negyed óra múlva landolok. Ki tudsz jönni értem a reptérre? - szól bele Danielle.
- Louis hol van?
- Azt mondtam neki, hogy ne jöjjön ki. Majd elmesélem!
- Rendben! Sietek! - mondom, majd kinyomom és lerúgom magamról a takarót. Várjunk... Valami nem stimmel.. Hol van Hazz? Kisietek a folyosóra, majd bemegyek a stúdióba. A bőrkanapén találom, kidőlve. Sóhajtok egyet, elveszem a plédet, amit a széken találok és betakarom őt. Kisietek a stúdióból és a fürdőbe megyek. Megmosom az arcomat, megfésülködöm és felfogom a hajamat, ugyanis L.A eléggé meleg. Kiveszem a bőröndömből a fehér has pólómat, hozzá felveszem a kantáros farmer rövidnadrágomat és készen is vagyok. Lesietek, felhúzom a cipőmet, majd elveszem a BMW kulcsát és a garázsba megyek. Beülök az autóba, leengedem a tetejét és elindulok a reptér felé. Tizenöt perc múlva már a kapuk előtt állok és várom, hogy valahol megjelenjen a barátnőm, ami nem sokkal később meg is történik. Ideszalad, majd átölel.
- Gyere, menjünk, nehogy lekapjanak a paparazzik - mondja, majd kézen ragad. Beteszem a csomagtartóba a bőröndjét és beülünk a kocsiba.
- Na, mondd mi történt... - szólalok meg, miközben beindítom az autót.
- Miután beszéltél vele, felhívott és bocsánatot kért. Aztán elmondta, hogy rámászott Briana, én pedig kiakadtam és rácsaptam. Azóta nem veszem fel neki.
- Miért vagytok ennyire önfejűek mindketten? - forgatom meg a szemeimet.
- De ő féltékenykedik a nagy semmiért, én meg ne szóljak semmit, hogy az ex barátnője vagy kije, akitől gyereke van, rámászott... Minek ment oda?
- Ebben igazad van..
- Na, köszönöm! - teszi karba a kezét, én pedig megcsóválom a fejemet.
- De mesélj, miért hívta fel Harry, Louis-t kétségbeesve tegnap?
- A menedzsere bekavart és új számokat kért, ezért ő ideges lett és hát… veszekedtünk, aztán akaratom ellenére rám mászott, én pedig lekevertem neki egy pofont..
- Akaratod ellenére? Harry nem ilyen...
- Én is tudom. De valami ezt váltja ki belőle..
- Taylor, Kendall meg az a sok pénzéhes fruska, amelyik átvágta. Ő nagyon jószívű és hamar szeret meg embereket, akik átverik...
- Tudom.. A csalódások megváltoztatták..
- De, nem ütött meg?
- Dehogyis. Csak ezeket csinálta - mutatom meg neki a csípőmet és a nyakamat.
- Aucs! - húzza el a száját.
- Nem fáj - nevetek fel.
- Akkor jó!
Hamar visszaérünk a nyaralóba. Dan felviszi a bőröndjét a vendégszobába, én pedig a stúdióba megyek. Leülök Hazz mellé a kanapéra és végigsimítom az arcát. Kinyitja smaragdzöld szemeit és rám néz.
- Mikor aludtál el?
- Öt felé - motyogja.
- Kilenc óra van. Menj át a hálóba, és aludj még - mosolyodok el.
- Miért vagy ilyen korán fent? – kérdezi, miközben felül.
- Kimentem Daniellért a reptérre.
- Ja... Oké - mondja, majd feláll és átsétál a szobánkba.
Lent beszédre leszek figyelmes, ezért lesietek.
- Mikor jöttél? - hallom meg Louis hangját, később pedig meg is látom a konyhában Dan mellett. A barátnőm éppen kávét csinál, és látszólag nem érdekli Louis jelenléte.
- Nemrég.
- Miért nem mehettem ki eléd?
- Mert.
- Kicsim.. nem tudtam mit csinálni Briana-val...ellöktem, amint rájöttem, hogy mit akar...
- Jó.
- Picsába.. – mondja, majd a pultra csap és kirohan az ajtón.
- Ez meg mi volt? - kérdezem.
- Dühroham - von vállat.
- Hagyod elmenni?
- Mit csináljak? Nem fogok utána rohanni..
- Hát persze, nehogy megsérüljön a büszkeséged... - forgatom meg a szemeimet.
- De..
- Azt akarod, hogy így vezessen?
Fújtat egyet, majd ledobja a kezében lévő kávés kanalat és kisiet az ajtón, éppen, mikor Louis beindítja az autót. Megcsóválom a fejemet, majd öntök magamnak kávét és belekortyolok. Tíz perc után bejön Danielle, Lou-val a háta mögött.
- Megbeszéltétek? - emelem fel a szemöldökömet.
- Ma este külön akar aludni.. - forgatja meg Lou a szemét.
- Pontosan! - helyesel Dan. Homlokon csapom magamat és lerogyok a kanapéra.
- Ez most mire is jó? - kérdezem.
- Egy kis bünti!
- Nem fogjátok bírni.. - rázom meg a fejemet.
- Tudjuk - vágják rá egyszerre.
- Akkor meg.. - kezdem, de inkább elhallgatok.

- Tudjátok mit? Nekem mindegy. Megyek fel a göndörkéhez - mondom és felszaladok a lépcsőn. Bevetődök Hazz mellé, aki felmorog.
- Bocsi, szívem - motyogom.
Odakúszok hozzá, felemelem a karját, és hozzábújok. Magához húz, én pedig lehunyom a szemeimet és el is szundítok.

✖✖✖

Arra kelek, hogy valaki beugrik mellém. Kinyitom a szemeimet és Dan-el találom szemben magamat.
- Rossz hírem van - mondja szem forgatva.
- Mi az? - motyogom a párnába.
- A srácok "beveszik L.A-t" - mutogat idézőjelet a kezével.
- Mi? Nem! Ajj.. - fújtatok.
- A konyhában vannak.
Kipattanok, majd lesietek.
- Srácok, ugye ez egy rossz vicc? Ti tényleg zülleni akartok?
- Pontosan! Nélkületek! - mutogat Lou ránk.
- Tomlinson, ne mutogass, mert letöröm! - szól rá Dan. Louis felnevet, majd a barátnőmhöz megy és magához húzza.
- Menj innen! - tolja el a mellkasánál, de Lou erősebb és megcsókolja Danielle-t, akit ezzel meg is nyert.
- Jó, menjetek - sóhajt a csók végén.
- Utállak - mondom legörbített szájjal, mikor Hazz magához húz.
- Szeretsz - vigyorog a képembe.
- Igen, de muszáj elmenni? Inni fogtok...
- Bizony, hogy inni fogunk! - nevet fel Louis és pacsira tartja a kezét Hazz-nak, aki mosolyogva belecsap.
- Egy este, bébi - lehel csókot az ajkamra.
- Jó, de akkor a tegnap esti dolog, amit mára beígértem, elmarad...
Szenvedő fejet vág, majd a homlokomra nyom egy puszit.
- Ne haragudj.
- Jó... - sóhajtom, majd miután elenged, a duzzogó Dan mellé huppanok le a kanapéra.
- Héj.. - bököm meg a vállammal.
- Mi is bevesszük L.A-t - vigyorgok rá.
- Ez az én barátnőm! - ölel meg nevetve.
- Hogy mit csináltok? - kérdezi Lou, valami gyümilét kortyolgatva.
- Semmit! - vigyorgok rá.
- Harry, a csajok valamiben sántikálnak! - szól a barátomnak, aki kibújik a hűtőből és idesétál.
- Miben? - vonja össze a szemöldökét.
- Úgysem jöttök rá! Menjetek csak nyugodtan bulizni! - vigyorog Dan.
- Nem tetszik ez nekem.. - mondja Hazz.
- Örüljetek már, hogy nem haragszunk és már hat óra! Ideje készülődni! - szólok rájuk. Gyanakodva ugyan, de felmennek készülődni, mi pedig lepacsizunk Dan-nel.

✖✖✖

Nyolc órakor éppen sunyiban bebugyolálva magunkat ülünk a tévé előtt, mikor a srácok teljes díszben lejönnek. Most komolyan így mennek el? Még a szokásosnál is dögösebbek... Harry egy fekete testhez simuló, kissé átlátszó pólót visel, ami kiemeli izmos, napbarnított karját és a tetkóit. A lábán a már megszokott szaggatott, fekete szűk gatya van, a cipő pedig a szokásos. Hajába túr, majd rám mosolyog és idejön. Amint megérzem férfias illatát, elmosolyodok és a pólójánál fogva közelebb húzom.
- Úgy merjelek meglátni egyetlen csajjal is, hogy itt hagylak. Okés? - suttogom a fülébe búgó hangon.
- Tudod, hogy te vagy nekem az egyetlen – mondja, majd apró csókot nyom a számra. 
- Helyes - mosolyodok el. Louis és Danielle mellettünk elég heves csókcsatát vívnak, ezért Hazz megforgatja a szemét és megkocogtatja a barátja vállát. Elválnak egymástól és elmosolyodnak.
- Vigyázzatok magatokra - mondja Dan.
- Oké! Nektek pedig jó filmezést! - mondja Harry mire felkuncogok.
- Mi olyan vicces? - húzza össze a szemöldökét.
- Semmi! Menjetek! - hessegeti őket Danielle. Áhh túl feltűnőek vagyunk... Feszülten várjuk a fiúk reakcióját, de csak megvonják a vállukat és távoznak. Megvárjuk, míg elsétálnak, majd mikor már biztos, hogy nem fognak visszajönni, lerúgjuk magunkról a plédet és felsprintelünk a hálóba. Én a fürdőbe sietek, lezuhanyozok, hajat mosok, majd a tükör elé állok és kisminkelem magamat. Megszárítom a hajamat, begöndörítem, és a szobába megyek a bőröndömhöz. Hála az égnek, hogy betettem a bulizós, tűzpiros koktélruhámat... Felkapom magamra a fekete csipkés fehérneműmet, majd a ruhát is, és befújom magamat parfümmel.
- Danielle, én készen vagyok! - kiabálok át neki, de ő ebben a pillanatban be is nyit.
- Én is! - mosolyodik el és végigmér. Elismerően füttyent, mire felnevetek.
- Gyönyörű vagy! - vizsgálom meg a fekete, testhez simuló ruháját és kivasalt haját.
- Köszi - pukedlizik, majd felnevet.

- Akkor, indulás! - kiáltom el magamat és lesietünk. Belebújok a fekete magas sarkúmba, ahogyan Dan is és elhagyjuk a villát. Egészen egy utcabál vagy valami olyasmi közepébe sétálunk bele. Ezért imádom Los Angelest. Mindig pörög. Ha hajnalban jössz ki az utcára, akkor is olyan élet van, mintha nappal lenne. Az emberek táncolnak, isznak, énekelnek, és jól érzik magukat. Az egész pozitív élmény és olyan buli hangulatot hoz, hogy egyből te is beállnál táncolni.
- Ott egy bár! - kiabálja túl Danielle a zajt.
- Menjünk! - vigyorodok el. Viszonylag egy csendesebb nyugisabb helyre tévedünk be, ahol ráadásul nincs tumultus. A pulthoz sétálunk és kérünk két Sex On The Beach-et. Mikor megkapjuk az italokat, elfogyasztjuk és kérünk két whisky kólát. Meg kell alapozni a mai estét. Fél óra után késznek érezzük magunkat a bulizásra, ezért elindulunk és belevetjük magunkat az éjszakába...

✖✖✖

Hajnali háromfelé éppen egy bazinagy épület tetején vagyunk, ahol egy hatalmas parti van. Daniellel röhögcsélve és kissé becsiccsentve táncolunk, amikor meglátok egy ismerős hátat. Ajjaj... Ez Hazz...
Sajnos nem vagyok már egyáltalán józan, így elég viccesnek találom a helyzetet.
- Te Dan... - kuncogom.
- Hmm? - kérdezi, és a poharába kortyol, ami vodka narancsot rejt.
- Asszem.. - kezdem, de megbotlok, és majdnem elesek. Felnevetek és a barátnőmbe kapaszkodva próbálok stabilan megállni.
- A fiúk... - nyögöm ki.
- Mi? - kiabálja túl a hangos zenét.
- A fiúk itt vannak! - kiabálom és kuncogni kezdek. Karon ragad, és a lépcsőhöz vezet.
- Naa, ne rángass.. - görbítem le a számat.
- Faith, józanodj ki! Nem láthatnak meg! - néz a szemembe.
Igaza van. Harry tuti kiakad...
- Oké, akkor menjünk! - bólintok.
- Öhm..Faith.. ugye nálad van a kulcs?
- Milyen kulcs? - vonom össze a szemöldökömet. A fejem elkezd hasogatni, aminek most nagyon nem örülök.
- A lakás!
- Nálam... Ohh basszus a kanapén hagytam fent!
- Baszki! Jó akkor takarod az arcodat és felmegyünk érte! - mondja, majd felfelé kezd rángatni. Rohadtul fáj már a lábam... A fehér bőrkanapéhoz sietünk és keresgélni kezdjük a kulcsot. Pár perc múlva valaki a hátam mögé áll és nem akar onnan elmozdulni. Már fordulnék meg, hogy kopjon le, mikor egy ismerős hang szólal meg.
- Ezt keresed? - kérdezi, mire megfordulok és Hazz szemébe nézek, amik egyáltalán nem barátságosak. A kezében tartott kulcsra pillantok és összeszorítom a szemeimet. Fenébe..
- Én.. Hát, izé... - makogom.
- Megvan Dan is - jön ide Louis a barátnőmmel a háta mögött.
- Remek. Mehetünk - mondja Hazz, majd kézen ragad és húzni kezd.
- Hazz, fáj a lábam, ne húzz már! - szólok rá. Felkap a karjába és úgy sétál tovább velem. Lemegyünk a lifttel, majd a ház felé vesszük az irányt. Elől mennek, és nem szólalnak meg, mi pedig Daniellel utánuk kullogunk.
- Ezt elcsesztük - mondja Dan és rám néz, mire kicsit elnevetem magamat. Neki sem kell több, kuncogni kezd, mire Louis mérgesen hátranéz. Danielle utánozni kezdi az arcát, így még jobban nevetni kezdek.
- Mi a francot röhögtök? - fordul hátra Hazz is.
- Viccesek vagytok! - vigyorgok.
- Kurvára! Remélem lesz magyarázatotok erre!
- Már most is van!
- És mégis mi?
- Felnőtt nők vagyunk, szabad jogokkal! - emelem a magasba a karomat és kiabálni kezdek. Danielle röhögni kezd és én is.
- Ahha.. Azért ne költsétek fel az egész tengerpartot.. - morogja Lou. Mikor a házhoz érünk és sikerül bemennünk, rögtön az emelet felé veszem az irányt. Leveszem a ruhámat és bedőlök az ágyba. Pár perc múlva Hazz is csatlakozik.
- Mégis mit képzeltetek? - morog.
- Csss morgó. Aludni szeretnék.. - kuncogom.
- Nem mehettetek volna egyedül bulizni!
- Nem te mondod meg!
- Veszélyes L.A két lánynak!
- Tudunk vigyázni! - forgatom meg a szememet.
- Persze... - dörmögi, majd levetkőzik és befekszik mellém.
Hangosan kifújom a levegőt, majd a másik oldalamra fordulok és lehunyom a szemeimet. Pár perc alatt el is ragad az álom..