~Chapter 37.~

Faith szemszöge:

Reggel Harry mocorgására kelek. Kinyitom a szemeimet és látom, hogy ő még alszik, ezért felemelem a karját és hozzábújok. Egy aprót sóhajt, majd kinyitja a szemeit és rám néz.
- Jó reggelt - mosolyodom el.
- Neked is - motyogja.
- Ki vagy még akadva rám?
- Még egy kicsit.
- Miért?
- Faith. Hazudtál.
- Nem hazudtam, csak nem mondtam el, hogy mi is megyünk bulizni..
- Ugyanaz.
- Nem, nem ugyanaz. Nem tartozom magyarázattal.
- Már hogyne tartoznál!
- Felnőtt független nő vagyok, és nem hiszem, hogy a házba bezárva tarthatnál.
- Először is, nem vagy független. Másodszor, nem akarlak bezárva tartani.
- De az vagyok!
- Függsz tőlem.
Felháborodottan ránézek, majd kipattanok mellőle és a fürdőbe sietek. Émelyegni kezdek és a fejem is megfájdul. Nem kellett volna annyit innom.. Megmosom a fogamat, majd az arcomat is, kifésülöm és felfogom a hajamat és kimegyek a hálóba. Mr. Hülyegyerek az ágyban fekszik és látszólag gondolkozik. Helyes.. Csendben a bőröndhöz lépek, előkapok egy rövidnacit egy piros toppal és magamra húzom őket. Kiabálást hallunk a mellettünk lévő szobából, ezért én átsietek.
- Nem engem smárolt majdnem le az exem! - kiabálja Dan a fürdő ajtójukból, az ágynál ácsorgó Lou-nak.
- Te sem vagy különb! Azzal a gyerekkel simán smároltál! Szerintem még élvezted is! - olvassa rá Lou.
- Fejezd ezt be Louis.. - csendesedik le Dan. Ajjaj...
- Mert? Nem igazam van? - vigyorodik el. Most képen dobnám egy párnával… Vagy egy téglával…
- Tudod mit? Rohadj meg! - közli a barátnőm, aztán kiszáguldozik mellettem. Lou rám néz, majd leül az ágyra.
- Nem értem miért kell ekkora perpatvart csinálnotok.. Nekünk is ugyanannyi jogunk van elmenni bulizni, és nem vagytok a szüleink, hogy megmondjátok, hogy mit csináljunk!
Megforgatja a szemét mire sóhajtok egyet és a konyhába sétálok. Csinálok magamnak egy gyümölcs turmixot és azt kortyolgatva ülök le a tévé elé.

✖✖✖

A délelőtt úgy telik el, hogy sem a fiúk, sem pedig Dan nem hajlandóak lefáradni az emeletről, így én egyedül bikinire öltözöm és kimegyek a medencéhez napozni.

Fél óra múlva egy nagy árnyék takarja el a napot, ezért kinyitom a szemeimet. Hazz áll felettem felfogott hajjal, fürdőgatyában, kölyökkutya képpel.
- Menj arrébb. Elállod a napomat - motyogom és visszacsukom a szememet.
Arrébb tolja a lábaimat és leül a napozóágyra.
- Sajnálom, amit mondtam.
- Késő bánat.
- Nektek is ugyanannyi jogotok volt elmenni bulizni, és azért nem mondtátok, mert tudtátok, hogy veszekedtünk volna.
- Ohh, milyen okos lettél! Ezt egyedül vagy ketten hoztátok össze? - kérdezem flegmán.
- Ne legyél ilyen velem..
- Milyen?
- Ellenszenves.
- Jajj, bocsánat felség, megmondaná milyen legyek? Elfelejtettem, hogy magától függök.. - mondom gúnyosan.
- Jó, akkor duzzogjál még - morogja és bemegy.
- Faith! - hallom meg Lou hangját.
- Mi van? - kérdezem gorombán.
- Nincs meg Danielle.. - mondja ijedten.
- Nem csodálom, hogy elmenekült előled... Ügyes nagylány. Tud magára vigyázni.
- És ha lesz valami baja?
- Megeszik a sirályok? Vagy mi? Ne legyetek már ennyire hülyék...
Nem szól vissza semmit, csak bemegy. Csörögni kezd a telefonom és Dan számát írja ki.
- Szia! - köszönök bele.
- Szia! Louisnak ne szólj. Lejöttem a partra. Kicsit nem ijesszük be őket? Gyere le te is!
- Rohanok - mondom és felpattanok. Gyorsan lesprintelek a kis ösvényen, egészen a partig. Ott meglátom Dan-t, bikiniben a homokban ülni.
- Szia! - vigyorgok rá.
- Menjünk ettől a két baromtól messzire! - nevet fel.
- Egy koktél?
- Benne vagyok! - pattan fel, aztán elindulunk és keresünk a part mentén valami bárt, ahol elbújhatunk pár órára a srácok elől.

✖ ✖✖

Kettesben röhögcsélve csak úgy szalad az idő, és azt vesszük észre, hogy már öt óra van, ezért visszaindulunk. Amint a nyaralóhoz érünk, két ideges srácot találunk a medencénél.
- Ti mégis hol a francban voltatok? - áll fel Louis.
- Távol tőletek! - villantom rá a mosolyomat.
Danielle a medence széléhez ül, majd belecsobban.
- Jó ötlet! - nevetek fel, és én is belemegyek, de csak óvatosan, ugyanis nem tudok úszni és bepánikolok olyankor.

A srácok még egy kicsit duzzognak, majd ők is belecsobbannak a vízbe. Harry pont előttem jön fel, és a medence oldalához szorít.
- Hol voltatok? - kérdezi. Kezeimet a nyaka köré fonom és elvigyorodom.
- Miért kéne azt neked tudnod?
- Miért akarsz minden áron felbosszantani?
- Szeretem húzni az agyad - kuncogok fel.
- A pimaszságokért büntetés jár - suttogja a fülembe, én pedig ha a lábaimon állnék, és nem vízben lennénk, azon nyomban összeesnék.
- Milyen büntetés? - harapok az ajkamba.
- Majd meglátod - vigyorodik el, és Lou-hoz úszik, aki Danielle-t idegesíti azzal, hogy pocskolja.
- Louis Tomlinson, ha még egyszer lepocskolsz... - kezdi a lány, de egy nagy adag vizet kap az arcába.
- Jó, egy hétig külön alszok!
- Mintha kibírnád! - nevet fel Lou.
- Ohh, hidd el ki fogom bírni!
- Louis, én a helyedben mentenék a helyzeten! - nevet fel Hazz.
- Ne legyen ilyen jókedved, még te sem biztos, hogy velem aludhatsz! - vigyorgok rá.
- Óó, dehogynem bébi! - küld puszit mire felnevetek, és a hátára ugrok. 

Estig elhülyéskedünk a medencében, majd kimegyünk vacsizni és tíz óra felé mindenki elvonul a hálóba.
- Faith, segíts! - rohan be Dan, miután kijövök egy szál törölközőben a fürdőből. Hazz elkapja Dan-t és megvárja Lou-t, aki beszalad és a vállára dobja a lányt.
- Köszi, tesó! - int és kimennek.
- Ne hangosan! Vékonyak a falak! - kiabál utánuk mire felnevetek.
- Ne nevess bébi, a te hangodat hallani fogják! - vigyorodik el.
- Nem... nem. Hazza..- mondom, mikor közelíteni kezd. Össze fogom magamon a törölközőt és egészen a falig hátrálok. Felnevet, majd mikor ideér, a falnak nyom és lefogja a kezeimet.
- Azt mondtad bébi, hogy bejön ez.
- Igen, de még haragszom - nézek fel rá.
- Ohh, meg fogsz békélni! - nevet fel, majd leveszi a törölközőmet.
- Harold! - szólok rá nevetve és megpróbálok elszaladni, de elkap, és az ágyra fektet.
- Styles! Csillapíts magadon! - nézek fel rá, mikor felém mászik.
- Miért? - vigyorog a képembe.
- Mert! - öltöm rá a nyelvemet.
- Leharapjam? - húzza fel a szemöldökét. Összeszorítom a számat és megcsóválom a fejemet.
- Késő bébi.. - mondja, majd a számra tapad, de nem adom meg neki a bejutási engedélyt. Keze a nőiességemhez siklik, és ujját végighúzza a csiklómon mire felnyögök, ezzel együtt pedig kinyitom a számat és megcsókolom. Rögtön átdugja nyelvét és lassan, érzékien kezd csókolni. Ezzel jelzi nekem, hogy természetesen, ha tényleg nem akarom, le tudom állítani, de eszemben sincs. Belevigyorog a csókba és hirtelen belém ereszti két ujját mire egy aprót sikkantok, hisz nem számítok rá. Lassan mozgatni kezdi a kezét, én pedig csak vonaglok alatta. Szája a nyakamra, majd a melleimre tér át és ott is csókolgatni kezd, ami fokozza az élvezetet és rásegít az orgazmusomra. Érzem, hogy már közel járok, ezért a kezéhez teszem az enyémet és kicsit rásegítek, de abban a pillanatban abbahagyja, én pedig felháborodottan ránézek.
- Ez van, cica - von vállat egy pimasz mosollyal.
- Ohh, hogy a fene enne meg Styles! - pufogok és fel akarok ülni, de nem hagyja. A combom alá nyúl, majd kicsit lejjebb csúsztat, hogy a fenekem az ágy szélénél legyen, majd letérdel és fejével a lábaim közé hajol. Mikor rájövök, hogy mit szeretne, a lepedőbe markolok és mikor nyelvével izgatni kezd, hátraszegem a fejemet. Remegni kezd minden végtagom, a szívem ennél is jobban felgyorsul, a hasamban fokozódni kezd az ismerős érzés, pár pillanat múlva pedig elérem a csúcsot és az orgazmus végigseper a testem minden egyes pontján. Harry nevét sóhajtozom és kábultan lehunyom a szemeimet.
- Finom vagy, bébi - vigyorog, mire kicsit felkuncogok és ránézek.
Feláll, majd feljebb rak az ágyon, lehúzza a bokszerét és meglátom hatalmas erekcióját. Szétfeszíti a lábaimat, majd tövig belém csúszik, mire picit felszisszenek.  Lassan mozogni kezd és hátraszegi a fejét.
- Olyan szűk vagy bébi... - nyögi, én pedig lehunyom a szememet.
Gyorsabban és ütemesebben kezd mozogni és minden egyes lökésével érinti a G pontomat, amitől én ismét gyönyör közeli állapotba kerülök. A melleimbe markol, mire kicsit felszisszenek.

Durvábban kezd mozogni, én pedig lökései elé megyek és érzem, ahogyan az élvezet teljesen a hatalmába kerít. Harry felnyög és belém élvez, én pedig ennek hatására átlépem a gyönyör kapuját és a lepedőbe markolva megyek el. Lihegve mellém dől, én pedig megpróbálom rendezni a szapora pulzusomat.
- Kiengeszteltelek? - kérdezi lihegve.
- Hmm.. talán.. - nevetek fel.
- Mi az, hogy talán? - térdel fel, majd csikizni kezd.
- Ne! - sikítok fel és le akarom fogni a kezeit, de ő erősebb.
- Kérlek! - lihegem, és ide-oda kezdek fordulgatni, ennek következtében leesek az ágyról, Hazz pedig rám esik.
- Egy menet a földön? - vigyorogja.
- Ne is álmodj róla Styles! - lököm le magamról nevetve és felveszem a pólóját, amit az ágy szélén találok. Bevágódik mellém és lekapcsolja a villanyokat. Kis csend telepedik a szobára, ezért a szomszédból nyögéseket kezdünk hallani, majd egy puffanást és hangos röhögést.
- Ezek mi az istent csinálnak? - nevetek fel én is.
- Szexelnek! - mondja Hazz.
- Tényleg Einstein? - nevetem ki.
- Gonosz vagy - durcizik be. Tapogatni kezdem, majd mikor megtalálom az arcát, odahajolok, adok a szájára egy puszit és odabújok.
- Szeretlek. Nagyon - cincogom.
- Én is, bébi – mondja, majd egy homlok puszi után mosolyogva lehunyom a szemeimet és a szerelmem karjaiban nyom el az álom. 
✖Két hónap múlva✖

- Akkor, szia szépségem - köszön el Harry a kocsiban.
- Siess vissza - mosolyodok el és egy puszit nyomok a szájára.
- Sietek! - mondja, miközben kiszállok az autóból. Intek még egy utolsót neki, majd felmegyek a lépcsőházunkba. Egy hetet nála voltam és haza sem jöttem, úgyhogy úgy döntöttem, ma egyedül leszek, amíg ő dolgozik. A lakásomhoz érve ijedten veszem észre, hogy az ajtó nyitva van. Lassan belépek, majd bedugom a fejemet.
- Hahó! - szólalok meg.
- Lám lám! Idetaláltál? - hallok meg egy hangot, amit már sok éve nem hallottam, és hogy őszinte legyek nem is akartam soha többé…