~Chapter 14.~

Faith szemszöge:

Reggel enyhe fejfájásra kelek. Az órára nézek, ami délelőtt kilenc órát mutat. Sóhajtok egyet és megpróbálok visszaemlékezni az estére. Asszem’ kicsit becsiccsentettem...
Eszembe jut, hogy Liam azt mondta, Zayn ma meglátogat minket, ezért lassan felállok és elbotorkálok a fürdőig. Ott fogat mosok, majd teszek fel egy nagyon alap sminket és kivasalom a hajamat. A bőröndömből kiveszek egy fehér atlétát, amin egy „fuck” felirat díszeleg, hozzá pedig egy szaggatott farmer shortot kapok fel. Befújom magamat a kedvenc parfümömmel és lesietek az emeletről. A nappaliból Louis hangját hallom meg, ezért oda veszem az irányt.
- Jó reggelt srácok! - köszönök Lou-nak és Liam-nek, majd a kávégéphez megyek és készítek magamnak egy csészével.
- Emlékszel az estére? - kérdezi Lou.
- Ahha. Kicsit sokat ittam és Liam vitt fel - kortyolok a reggeli energiabombámba.
- Itt van Zayn - mondja Lou.
- Hol?
- Kint a medencénél Harry-vel és Niall-el!
- Megyek, üdvözlöm! - teszem le a kávés csészémet és kimegyek az üvegajtón.
- Zaayn! Szia! - sietek oda hozzá és megölelem csupasz felsőtestét.
- Faith! De rég láttalak! - mondja vigyorogva és eltol magától, hogy végignézzen rajtam.
- Sokat változtál!
- Te is! Több lett a tetkód! - nevetek fel és ő is velem együtt nevet.
- Hagyjuk magukra őket, had bontakozzanak ki! - mondja Harry gúnyos hangon és besétál.
- Ennek meg mi baja? - kérdezem Niall-re nézve, aki megrázza a fejét és utána megy.
- Mindenki meg van hülyülve? - kérdezem és lehuppanok az egyik napozóágyra.
- Harry reakciója érthető - foglal ő is helyet mellettem.
- Már miért lenne az? Semmi közünk egymáshoz.
- Na, mesélj csak mert nekem ez nem tiszta!
- Miről?
- Faith! Hát a szakításról! - nevet fel kivillantva hófehér fogait.
- Jaa! Dobott, mert állítólag a Modest azt mondta! - forgatom meg a szemeimet.
- Tudod nagyon jól, hogy milyen a Modest... Ettől nagyobb aljasságot is csináltak már.
- Tudom. De az nem változtat azon a tényen, hogy kidobott.
- Jobban szeretted volna, ha a srácokat hagyja cserben?
- Ahogyan te? - szalad ki a számon, de rögtön meg is bánom. - Bocsi nincs jogom ezt mondani - húzom el a számat.

- Semmi baj - mosolyodik el.
- Na, megyünk csobbanni?
- Mehetünk! - mondom, majd az emelet felé indulok átvenni a bikinimet.

✖✖✖

- Faith, kérsz koktélt? - kiabál felém Louis a medence másik oldaláról.
- Ahha! - mosolyodom el és a grill sütőnél ácsorgó Harry-re emelem a tekintetemet. Egész nap itt volt velünk Zayn és habár közte és Harry között érezhető volt a feszültség, a nap egész jól telt. Most este van és úgy döntöttünk, ha már Amerikában vagyunk, csinálunk magunknak steak-et és hambit. Louis idesétál, majd a kezembe nyomja a színes koktélomat és a vízbe csobban. Felnevetek, majd a koktélba kortyolok.
- Faith, mit kérsz? - kérdezi Harry felém fordulva.
- Hambi jó lesz! - mondom, és akármennyire vissza akarom fogni magamat, végignézek félmeztelen testén, pontosabban a tetkóin. Elvigyorodik és visszafordul a grillsütő felé. Francba. Most tuti el fogja bízni magát.

- Kapcsolok zenét! - mondja Liam és bemegy az üvegajtón. Pár másodperc múlva fel is hangzik a Stay With Me, Liam pedig kiszáguldozva felém nyújtja a kezét.
- Most ez komoly? - nézek fel rá nevetve.
- Gyere már! - ragadja meg a kezemet, én pedig lerakom az italomat az asztalra és hagyom, hogy magával rángasson.
A derekamra teszi a kezét és idiótán billegni kezd jobbra, balra. A többiek és én is felnevetek a hülyeségén.
- Auu a lábam! - sipítok fel mikor rám lép.
- Bocs! - nevet fel.
- Na, Payne, hagyd ezt a táncolás dolgot! - engedem el és összeborzolom a haját, mire morcosan rám néz.
- Gyere Niall akkor te, ha már ez a hálátlan nem él a lehetőséggel! - motyogja tettetett szomorúsággal és Niall felé kezd sétálni.
- Na, nem haver, én nem buzulok be! - mondja, mire nevetni kezdünk.
- Hölgyem? - lép mellém Zayn és rám vigyorog.
- Te is rám fogsz lépni? - kuncogok fel.
- Kikérem magamnak még a feltételezést is! Én tudok táncolni! - ölti rám a nyelvét, majd átkarolja a derekamat, én pedig a vállára hajtom a fejemet.
- Rég táncoltam már így - jelenti ki.
- Én utoljára a végzős bálon, ami jó rég volt - emelem fel a fejemet és a szemeibe nézek. Eddig nem is vettem észre, hogy milyen szép barnai szemei vannak. Lejjebb siklik a tekintetem a szájára. Kidugja a nyelvét és picit benedvesíti ajkait. Ismét a szemébe nézek, de az ő pillantása az ajkaimon van. Közelebb húz, majd hozzáérinti száját az enyémhez és csókolni kezd. 

 - Harry! - hallom meg Louis hangját mire észbe kapok, és feléjük fordítom a fejemet, azonban már csak Hazz hátát látom meg, ahogyan a part felé veszi az irányt. Elengedem Zayn-t és utána indulok.

- Hagyd, majd megyek én! - szólok Louis-ra.
- Nem hiszem, hogy most oda kellene menned..
- Louis! Kérlek! - nézek a szemeibe, majd a sötét tengerpart felé indulok. Körülnézek, és meglátom a homokban ülni. A Nap már rég lement és a Hold vette át a helyét, ami most fehér fénybe borítja a tengert. Halkan odasétálok és leülök mellé. Nem néz, rám, csakis előre tekint, arcán pedig szomorúság és egy kis harag látszik.
- Miért rohantál el? - kérdezem halkan.
- Most te komolyan nem veszed észre? - nevet fel hitetlenül.
- Mit? Harry ne beszélj már rébuszokban!
- Hagyjuk - rázza meg a fejét, én pedig sóhajtok egyet.
- Ha én és Zayn... - kezdek bele, de félbeszakít.
- Ne beszélj már így rólatok! Nincs te és Zayn! Köztetek nem lehet semmi, érted? - kel ki magából. Döbbenten figyelem és összevonom a szemöldökömet.
- Már miért ne lehetne? Ha akarom, akkor lehet.
- Ne viselkedj már így kérlek! Te az én barátnőm voltál! Nem jöhetsz össze az egyik legjobb barátommal! Ráadásul úgy nem, hogy... - hadarja, de elhallgat.
- Hogy?
- Mindegy! - hajtja fejét a térdeire.
- Miért zavarna ez téged? Te dobtál ki...
- Már ezerszer elmondtam, hogy nem én akartam így! - sóhajt.
- De így történt.
- A szemem láttára csókoltál meg egy másik fiút. Már nem, azért, de te Kendall látványától is kiakadtál!
- Csak nem azt mondod, hogy féltékeny vagy? - húzom fel a szemöldökömet és próbálom leplezni a mosolyomat.

- Egy szóval sem mondtam ezt. Csak...hagyjuk - mondja, majd feláll és elindul a víz mentén jobbra.
- Hová mész? - kérdezem.
- Menj vissza és hagyj békén - morogja.
- Nem foglak itt hagyni!
- Miért? Ha már nem jelentek neked semmit miért nem hagysz békén? - fordul meg és széttárja a karjait.
- Te voltál az, aki újra bejöttél az életembe!
- De most én akarom, hogy hagyj!
- Nem érdekel - vonom meg a vállamat és utána eredek.
- Most rajtam fogsz csüngeni? - kérdezi, miközben mellette sétálok.
- Ahha!
- Csodás! - sóhajt.
Hirtelen ötlettő vezérelve elé szökkenek és picit meg is inogok. Mennyit ittam én ma? Kérdőn lenéz rám, én pedig bájosan elmosolyodok. Hitetlenül felnevet, megrázza a fejét, majd azzal a féloldalas mosolyával a szemeimbe nézz.
- Mit akarsz? - teszi fel a kérdést. Megvonom a vállamat és az ajkamba harapva a szájára siklik a tekintetem. Kezeit a csípőmre simítja, és mikor nem tolom el magamtól, magabiztosan magához húz. Mellkasára teszem a tenyereimet és érzem, ahogyan a szíve ki akar törni a mellkasából. Nem hibáztatom. Nekem is hevesen ver a szívem, mert akárhogyan is szeretném ellökni magamtól, nem tehetem, hisz szeretem és szeretni is fogom. Lábujjhegyre állok, arcunk csak pár milliméterre van egymástól, érzem forró leheletét és szinte hallom a szívdobogását. A hullámok zaja, ahogyan összecsapódnak a háttérben romantikus hangulatot teremtenek. Hatalmas tenyerét az arcomra simítja, hüvelykujjával pedig végig simít az alsó ajkamon, ami bizseregni kezd érintése nyomán. Lehunyom a szemeimet és érzem, hogy ajkaink súrolják egymást, de akárhogyan próbálok közelebb kerülni, Ő egyre csak távolodik. Kinyitom a szemeimet és zöld íriszeivel találom szemben magamat.

- Nem foglak megcsókolni - mondja rekedten és elhúzódik tőlem.
- Miért? - sütöm le a szemeimet.
- Nem vagy józan Faith. Holnap megbánnád, és még jobban megutálnál. Csendben hallgatom és rájövök, hogy igaza van. A szél hirtelen feltámad és érzem, ahogyan a friss levegő kitisztítja elmémet az alkohol bódultsága alól. Nyomban fejbe vág a felismerés és bűnbánóan ránézek.
- Megcsókoltam előtted Zaynt. Te jó ég - motyogom a homokot bámulva.
- Mondd ki még egy párszor, nem mintha a látvány nem fájt volna eléggé - veti ide, majd hátat fordít és a nyaraló felé kezd sétálni. Faith Harris, te mindent el tudsz szúrni magad körül? Sóhajtok egyet és lassan utána indulok. Felsétálok a falépcsőkön és rálépek a csodaszép műfűvel borított talajra.
- Na, végre, hogy itt vagytok! - vigyorog Louis a medencéből. Harry rá sem hederítve bemegy a lakásba, én pedig beugrok a medencébe. A víz alatt valaki megfogja a kezemet és felhúz.
- Te normális vagy? Nem tudsz úszni! - förmed rám Louis.
- Nem tökmindegy? Úgyis csak mindent elrontok - vonom meg a vállamat. Kiültet a partra és a medence szélében kapaszkodva felnéz rám.
- Mi történt?
- Megcsókoltam Zayn-t Harry előtt!
- Igen, ezt tudom! - nevet fel.
- Lent a parton pedig meg akartam csókolni Hazz-t, de ő azt mondta, hogy nem vagyok józan. Jézusom egy ribanc vagyok - nézek fel a csillagos égre és hisztisen fújtatok egyet.
- Csak össze vagy zavarodva. Ez érthető.
- Nem. Én egy roncs vagyok - rázom meg a fejemet.
- Faith, ne beszélj már butaságokat, mert esküszöm én fojtalak bele a vízbe!
Sóhajtok egyet és körülnézek.
- Többiek?
- Zayn hazament, Liam fent, Niall pedig vagy a szobájában, vagy eszik.
- Mit csináljak Lou? Haragszik rám.
- Mi? Most fordult a kocka? Akkor már te nem ő rá?
- Nem haragszom, de attól még nem akarok újra összejönni vele...
- A barátság nem fog menni!
- Kössz! Most aztán jobb kedvem lett! - forgatom meg a szemeimet és felállok.
- Menj, aludj egyet!
- Azt fogom csinálni! Ha azt is el nem rontom… - motyogom és besétálok az ajtón. Köszönök a szendvicset majszoló Niall-nek és felkocogok a lépcsőn. A szobába érve bekulcsolom az ajtót és a fürdőbe indulok zuhanyozni, majd pizsibe bújok és nyugovóra térek annak reményében, hogy holnap meg tudom ezt az egészet beszélni Harry-vel.