2016. március 2., szerda

~Chapter 7.~

Faith szemszöge:

Egészen öt óráig játszok az unokahúgommal, majd mivel az esti bulira jól akarok kinézni, hamar elindulok a nővéreméktől, hogy legyen időm készülődni. A parkolóba érve nagy kő esik le a szívemről, mikor nem látok egyetlen ex pasit sem, utalva itt Harry-re. A lépcsőházba érve gyors léptekkel felszaladok a lépcsőkön és az ajtómig meg sem állok. Lihegve előkeresem a kulcsomat, majd a zárba helyezve könnyedén bejutok a lakásba. Ledobom a táskámat és a cipőmet, majd a fürdőbe megyek. Leveszem a ruháimat, felfogom a hajamat és a zuhanykabinban megnyitom a vizet. A tükörbe nézek és az arcomat tanulmányozva tervezem el, hogy milyen sminket fogok elkészíteni magamnak. Mivel a legjobb ruhám egy kék, rövid, csipkés koktélruha, ezért a sminknél is a kék árnyalatai mellett döntök. Beállok a zuhany alá és hagyom, hogy a testemet eláztassák a forró vízcseppek. A tenyerembe nyomok a kedvenc tusfürdőmből, bekenem magamat vele és élvezem az illatok harmonikus játékát, ahogyan belengik a kis fülkét.
 Veszek egy nagy levegőt és tíz perc tusolás után ráveszem magamat, hogy végre otthagyjam a zuhanykabint. Elzárom a vizet, kilépek és törölközőbe csavarom a testemet. A tükör elé állva előpakolom az összes sminkcuccomat, amiből sminkes létemre elég kevés van. Előkészítem amire szükségem van, és bő negyed óra alatt kreálok magamnak egy kékes feketés, füstös hatású, eléggé vad szemet. A számra most nem fektetek annyi hangsúlyt, így azt csak egy halvány rúzzsal emelem ki és készen is vagyok. Átsétálok a szobámba és kiveszem a vállfán lógó kék, csipkés ruhámat. Óvatosan belebújok, majd miután kisebb szenvedések árán sikerül felhúzni a hátamon lévő cipzárt, leülök egy kicsit az ágyra és kifújom magam. Előveszem a telefonom és ránézek az időre. Fél nyolc. Sietnem kell… Felpattanok az ágyról és ismét a fürdőbe rohanok, most a hajvasalómért, amivel begöndörítem, barna, mellig érő hajamat, majd befújom egy kis hajalakkal.  Miután kész leszek, elégedetten nézek végig vad külsőmön. Megigazítom a ruhámat a dekoltázsomnál, majd fújok egy kevés parfümöt a ruhámra és felkapom a fekete bőrkabátomat. Az előszoba részben belebújok a fekete magas sarkúmba, a vállamra akasztom a táskámat, majd leoltva a villanyokat, bezárom magam mögött az ajtót és lassan sétálva megyek le, nehogy itt összetörjem magam. A társasház elé érve már messziről kiszúrom, April barátnőm fekete haját és vigyorogva konstatálom, hogy ő sem fogta vissza magát öltözködés ügyileg. Rajta egy fekete, testhez simuló, az én ruhámhoz hasonló ugyancsak mély dekoltázsú koktélruha van, csak ő nem vett fel kabátot, így karjait nem takarja semmilyen anyag.
- Azta, de csini vagy! - ölel át.
- Te sem panaszkodhatsz! Gyalog megyünk? - kérdezem és a kivilágított útra nézek.
- Persze! Tíz perc séta!
- Akkor indulás! - kezdem húzni.
A Funky Buddhához érve szembesülnünk kell azzal a ténnyel, hogy kétféle képpen juthatunk be. Az első variáció, hogy ribancok leszünk, a második, hogy felcsapunk valami hírességnek. Mivel egyik sem áll közel hozzánk, viszont a sor a bejárati ajtótól eléggé messze van, kezdünk lemondani a terveinkről.
- Gyere, álljunk be és lesz, ami lesz! - ragad karon April. Beállunk a kígyózó sorba és nézel
ődni kezdünk.
- Beszökjünk? - kérdezem.
- Áhh, próbáltam már. Hátul is
őrök vannak.. - túr a hajába és nekidől a falnak.
Oldalra nézek és egy ismer
ős fekete kisbuszt pillantok meg, ami éppen leparkol. Kiszáll a volán mögül egy nagydarab kopasz őr és elhúzza a hátsó ajtót. Először felbukkan egy vörös hajú fiú, majd két szőke cicababa és a végén az, akire számítottam. Nagy vigyorra húzom a számat és odaszólok April-nek.
- Megoldom, várj itt!
A társaság felé indulok, akik siet
ősre veszik lépteiket és a paparazzik is kezdenek gyűlni.
- Hölgyem kérem, ne jöjjön közelebb - tartja felém a kezét az
őr. Mellette Louis sétál, de nem vesz észre. Kezdek egyre idegesebb lenni, így minden mindegy alapon megszólalok.
- Louis seggfej Tomlinson! Lennél szíves észrevenni? - mondom, hisztérikusan mire megtorpan és hátrafordul.
- Faith? - vonja össze a szemöldökét.
- Na, végre! - nevetem el magamat.
- Te hogy a francba kerülsz ide? Két éve nem láttalak! - mondja és megölel. Mosolyogva viszonzom ölelését és a szemébe nézek.
- Csak bulizok, ahogy te...apuka. 
- Ne kezdd!
- Én? Dehogy! Be tudsz juttatni?
- Ezt most komolyan kérded? Én vagyok Louis Tomlinson!
- Bla bla bla...oké, ezt már hallottam jó párszor!
- Louis siess, mert így is sok a paparazzi - szól ide az
őr. Hátrafordulok és intek a barátnőmnek, aki idesiet.
- Mehetünk! - vigyorodok el.
- Harry-vel mi van? - kérdi.
- Semmi. 
- Gyanús ez nekem!
- Légy szíves, ma este ne.. - rázom meg a fejemet.
- Holnap, ha kijózanodtunk felhívlak.
- Beszélni akarsz?
- Igen! Van mondanivalód! - zárja le a beszélgetést, aztán megragadja a kezemet, én pedig a barátn
őm csuklóját és úgy lépünk be a klubba.
- Jó szórakozást - mosolyodik el.
- Nektek is! Köszönöm - ölelem meg, majd elválnak útjaink.
- Ez men
ő volt! - vigyorodik el April és a bárpult felé kezd húzni.
- Te figyu, nem tudsz vele összehozni? Rohadt jó pasi! - küzdi fel magát a bárszékre, ahogyan én is. Felnevetek és megrázom a fejemet.
- Foglalt. Meg amúgy sem szeretnél egy négy éves gyereket a nyakadba!
- Jaa tényleg! Ajj! - puffog és int a pultosnak, aki idejön. Nyitnám a számat, de
ő gyorsabb és rendel két dupla Whiskyt.
- Tudod, hogy nem bírom úgy a piát! - nyafogok.
- El akarod felejteni?
- De még mennyire!
- Akkor iszol, és nem nyafogsz!
- Igenis! - szalutálok nevetve és a pultra könyökölök.

Miután leküldünk egy második kör alkoholt is, ami ez esetben vodkanarancs, April meg fogja a kezemet és a táncoló tömegnyomor felé kezd húzni.
- April, nem fogunk odaférni! - üvöltöm a fülébe, hisz a hangos zenét
ől még a saját hangomat sem igazán hallom. Figyelembe sem vesz, inkább pár embert arrébb lökdös. A tánctér közepére érünk, ahol levegőt sem tudok venni, nemhogy táncolni.
- Engedd már el magad! - vigyorog és mozgatni kezdi a testét. Megpróbálok lazítani, így lehunyom a szemeimet és a hangosan dübörg
ő zene ritmusára kezdem rázni a csípőmet. Mikor belejövök, kezeimet az égbe emelem és beletúrok a hajamba, majd kinyitom a szemeimet, de April-t éppen akkor kérik fel. Megvonom a vállam és elmosolyodom a barátnőmön. Két erős kezet érzek meg a csípőmön, aztán egy forró leheletet a nyakamon. Megfordulok és egy fekete hajú, borostás arcú, kreol bőrű, barna szemű sráccal találom magam szemben, aki eléggé hasonlít Zayn Malikra. A nyaka köré fonom karjaimat, ő pedig a fenekemre csúsztatja a kezeit, ami zavarna, ha nem lennék becsiccsentve.
- Mi a neved? - hajol a fülemhez, búgó hangjától pedig átfut rajtam a hideg.
- Faith - súgom a fülébe.
- És a tiéd? – kérdezek vissza.
- Erick.

- Nem iszunk valamit? - kérdezem, ugyanis kezd elegem lenni a nyomorgásból.
- De. Persze! - mondja, majd karon ragad és kihúz a tömegb
ől.
- Utálom a tömegnyomort - nevetek fel és felülök a bárszékre.
- Nekem sem a kedvencem! - mosolyodik el, ezzel kivillantva tökéletesen hófehér fogait.
- Mondták már, hogy hasonlítasz Zayn-re? - mondom ki hangosan a gondolataimat és az arcát fürkészem.
- Egy párszor! - nevet fel.
- Uh, bocs, hogy hülyeségeket beszélek, csak tudod... - mutatok a piák felé.
- Inkább igyunk még! - int a pultosnak mosolyogva.
- Egy Sex On The Beacht és egy Whisky kólát - adja le a rendelést.
- Nekem az er
ős lesz - hajtom le a fejemet a pultra.
- Nem kell meginnod, ha nem, akarod!
- Idevalósi vagy?
- Külváros.
- Ohh..
- Te ismer
ős vagy nekem valahonnan.
- Harry Styles exe - húzom el a számat és amint leteszik elém a koktélt, bele is kortyolok.
- Tényleg!
- Ne beszéljünk róla! - mondom és a szívószálat a számba helyezve, nagyokat kezdek nyelni, nem tör
ődve a következményekkel. Mikor elfogyasztom a pohár tartalmát, megragadom Erick csuklóját és a tömegbe húzom táncolni. Hátat fordítok neki, fenekemet az ágyékához nyomom, miközben ő a nyakamat csókolgatja. Végigsimít csípőm vonalán és maga felé fordít. Felnézek barna szemeibe, kezemet a hajába vezetem és minden gondolatomat, amik most éppen vészvillogóként jelennek meg a fejemben, félresöpröm. Ajkaimat a szájára nyomom és csókolni kezdem. Mikor elválunk, kezét a csuklómra kulcsolja és húzni kezd. Pár pillanat múlva a mosdók folyosójára érünk. 
- Hová megyünk? – kérdezem, aztán hirtelen az automata oldalának nyom és újra megcsókol. Összevonom a szemöldökömet, de mivel pia hatása alatt vagyok, pont leszarom, hogy mit miért csinál.
- Dugtál már nyilvános helyen? - kérdezi lihegve, mire megrázom a fejemet, bár az emlékeimben vájkálva felvillan egy kép, de a magánrepül
ő nem számít annak. Az nem nyilvános.
- Akkor most fogsz - jelenti ki, nekem pedig az a bizonyos vészvillogó kibújik az alkohol mámorító hatása alól és próbál észhez téríteni.
- Nem! Ne csináld! - bújok ki a keze alatt és a tömeg felé indulok, de mindhiába. Elkapja a derekamat és a falnak szorít. Torkom elszorul, a szemébe nézve elszántságot és szórakozottságot látok.
- Naiv vagy, angyalom - vigyorodik el és a nyakamhoz hajol. Érzem, ahogyan fogai közé vesz egy apró b
őrdarabot és szívni kezdi. Felszisszenek a fájdalomtól és amilyen erősen csak tudom, arcon vágom. Az ütés helyére teszi a kezét és nemes egyszerűséggel visszaüt. A sokktól és az ijedtségtől sírni kezdek, ő pedig a ruha hátulján lévő cipzárhoz nyúl. Ennyi. Bele kell törődnöm, hogy meg fog erőszakolni. Nem tehetek mást, minthogy hagyom, különben kárt tesz bennem. Sokkal erősebb. Lehunyom a szemeimet és halkan sírni kezdek. Miért velem történik ez?  Most jövök el sok év után bulizni és pont ki fogok egy ilyen fazont? És hol van April?  Nem kéne szem elől tévesztenünk egymást és nem kellett volna ennyit innom.
- Hagyj már békén! Segítség! - üvöltöm torkom szakadtából, mire befogja a számat és el
ővesz egy kést.
- Ha még egyszer megszólalsz, megvágom azt a szép pofidat! - vicsorog és már közel sem t
űnik olyan kedvesnek, mint a pultnál. Lehet, igaza van. Túl naiv vagyok. Hirtelen valaki hátrarántja Erick-et, aki ennek következtében a padlóra kerül. A megmentőmre nézek, és ijedtemben majdnem felsikítok.

- Kés van nála! - üvöltöm hisztérikusan és még jobban sírni kezdek…

2 megjegyzés: